

Kri Jnos:
Nnapi ksznt
Tavasz hajnaln
Rluk emlkeznk,
A nkrl, kiknek
letnk ksznhetjk.
Ki mindent
Megtesz rtnk, a n,
Dajkl, pol,
s felnevel .
Hlnk szlljon
Lnyra, anyra,
Ki a csaldot
sszetartja.
Szpsges nk,
J asszonyok,
Kvnunk boldog,
Vg nnapot.


Anyukm szeretlek
Anyk napjn Tged
virggal kszntelek,
s csak annyit mondok:
Anyukm, szeretlek!
Anyukm szeretlek,
virggal kszntelek,
mint a gynge gykr
a j anyafldet.
Gondoztl nap, mint nap,
aztn vrl, vre.
Tantottl dalra, szra,
szvre szpre.
s ma anyk napjn,
mint a mag a fldet,
letad anym,
virggal kszntelek


Szerz: Alberth
A n rk
Semmi sem rk, csak a n,
irnta vgyam egyre n.
Minden elmlik, csak nem,
rkk csbt a nnem.
Lm, ami ltezik, vltozik,
alighogy rkezik, tvozik.
Csak a n rk, rzem n,
nm irnt n a szenvedly.
A vgyam felhevt, lelkest,
min n az ki elveszt?
De ezt mg n sem akarnm,
n melletti lt a karmm.
Egyszer, ha testem elhagyom,
n az utols shajom...
Ettl a szvem megdobban,
s felkelek feltmadottan!
De ha van mennyben ni nem,
nyugodtan lehunyom szemem.
A lelkem gbe felmen...,
vr rem mennyei istenn.
Ez m a gynyr nirvna,
egy rk, angyali n gya!
Ltezni csillagok krn,
rkkn-rkk, n ln...
lmombl mgis felbredek,
de j, hogy itt vagyok veled!
Remegve fogom meg kezed

Szerz: alberth
A n rk


|